A WYSIWYG webszerkesztőkről általában

Egy rövid interjút hallhattok a webes tartalomszerkesztők lelkivilágáról, hogy milyen kihívások elé nézhetünk, ha tartalmakat akarunk szerkeszteni egy portálon, vagy erre másokat szeretnénk betanítani. (Aki kérdez: aruna — Aki válaszol: katilla)

A riportot meg is hallgathatjátok:

Bevezetésképpen mondanál magadról pár szót?

Sokféle néven ismernek a NET világában, általában nick-nevet használok, ha publikálok, regisztrálok, vagy hozzászólok valamihez. Néha cikis helyeken is előfordulok, de ki nem? Néhány vállalható nickem: Alex/IQDEPO; Ambrusa, Alexikon, Katilla. Néha bizony lánynéven is előfordulok, úgyhogy mindenki vigyázzon, ha ismeretlennel áll szóba, vagy chat-el vele. Persze ez nem a hajlamaimat tükrözi, hanem azért van így, mert néha a lányos oldalakon a „lányok véleményére” (idézőjelben) jobban odafigyelnek. Ha fiúként kommenteznék, talán nem is számítana, hogy mit írtam.

Akkor térjünk rá a témánkra. Milyen jellegű honlapokat kezelsz olyan portálmotorokkal, ahol a cikkeket a böngészőbe épített grafikus szövegszerkesztővel, angolul WYSIWYG editorral lehet szerkeszteni?

riportok-a-wysiwyg-webszerkesztokrol-altalaban

WYSIWYG editor Joomla alatt

Bevallom őszintén, hogy én inkább a konzervatív megoldásokat szeretem jobban, azaz a kézimunkát. Igaz sokkal fárasztóbb, de az eredmény valóban az, amit én akartam elérni, és nem az, amit esetleg csak a WYSIWYG editor tud. Persze manapság már egyre többen szeretnének blogoldalt, vagy más publikus felületet szerkeszteni mélyebb HTML ismeret nélkül. Ha nem túl bonyolult amit szeretnének, akkor általában ezek az editorok megfelelőek. A probléma inkább azoknál a szövegeknél kezdődik, ahol képeket szeretnének jobbra, balra beilleszteni, akár többet is egy-egy cikkbe, tanulmányba. Néhány ilyen blog-szerű weblapba én is besegítek, így tudom, hogy ezek az editorok szükségesek, hiszen aki nem ért annyira a webhez, annak nem marad más csak ezek az editorok. Egyszóval néhány közösségnek tagja vagyok, amiknek a honlapjai/blogoldalai jórészt WYSIWYG editorral készülnek. Persze itt is lehet keverni a HTML kódot és az editor adta lehetőségeket. Így akinek nem elég az editor tudása, az HTML kódokat is beilleszthet, de általában ez utóbbira kevesebben vállalkoznak.

Konkrétan milyen szoftverek működtetik a honlapokat?

A szokásos webmotorok, Joomla és Drupál működtetik az oldalakat, ezekben a grafikus szövegszerkesztő, a TinyMCE (ejtsd: tájniemszíí) amivel a legtöbbet találkoztam. Én csak egy szerkesztő vagyok, általában az üzemeltetés másnak a feladata.

Sorolj fel néhány jellemző adatot, pl. hány szerkesztő dolgozik párhuzamosan, hány oldal, hány bekezdés van a site-on? Sok kép van beillesztve az oldalakba? Mekkora az eddig elvégzett tördelői munka?

Ha kiragadok egy kedvenc weboldalt, aminek most direkt nem mondom a nevét, akkor mondhatom, hogy négyen-öten dolgozunk be, de abból a tulaj, aki üzemelteti az oldalt, az csak a technikát adja és a költségeket is ő vállalja, tartalmilag teljesen inaktív. Nagyjából a kemény mag 3 fő. Persze én sem érek rá mindig, úgyhogy eléggé szórványos a frissítés mostanában. A site-on jelenleg kb. 200 cikk/tanulmány van, jórészt képekkel és video-embedekkel teletűzdelve. Munkaórát nem tudok mondani, mert van, akinek gyorsan megy a szövegtördelés, van kinek lassabban, és állandóan javítgatni is kell az írásokban.

Mi a te feladatod, a te szereped?

Feltölteni cikket/tanulmányt, tördelni, javítani másét, segíteni a többieknek az írások megformázásában… nagyjából ennyi.

Mi a munkamódszerük a szerkesztőknek?

A kezdet kezdetén próbáltam rávenni őket, hogy használjanak HTML tag-eket, de eléggé nagy volt az ellenállás. Aztán készítettem HTML sablonokat, amiket magam is használok a feltöltéshez. Így tulajdonképpen a megfelelő tag-ek közé kell a szövegeket és a képlinkeket beilleszteni, és már kész is az egész. Elsőre nagy volt a lelkesedés, de aztán rendre kitörölgettek ezt-azt, így bizony nem működött onnantól a sablon rendesen. Sajnos a legtöbb önkéntes publikátornak mindegy, hogy van-e kacsacsőr a HTML tag- nél vagy sem. Így viszont enyhén szólva működésképtelen az egész. Egy másik több száz fős gárdával működő irodalmi portálnál az a tapasztalatom, hogy a legtöbb esetben Winword-ből próbálnak átemelni, de sajnos, ha már az eredeti Winword tanulmány sem lett jól betördelve, akkor annak átmásolása az editorba, sem fog szép eredményt produkálni. Úgyhogy marad a WYSIWYG editorba való begépelgetés, és képbeillesztés.

Mi a munkamegosztás?

Általában mindenki csak a saját cikkét szerkesztgeti. Megegyeztünk, hogy senki nem nyúl a máséhoz, ha hibát talál, jelzi neki. Mert így el tudjuk kerülni a káoszt. Kezdetben ezt nem tartották be, de a maguk kárán megtanulták mára, hogy ezek az editorok néha önállósítják magukat. Ha valaki nagyon nem boldogul, akkor általában szólnak nekem, hogy javítsam ki a hibát. Többször is volt már olyan eset, hogy helyesebbnek tartottam újra betördelni az egész szöveget, mint a hibákat gyomlálni.

Mi a szerkesztő felület előnye nagy általánosságban, és ki mit szeret benne a szerkesztők közül?

A képeket egy arra kijelölt könyvtárba töltjük fel. Így biztosítva van a cikk képállománya. Ha linkként mutatnának távoli helyekre, akkor senki sem tudná garantálni, hogy holnap is ott lesz az illusztráció. A médiafájloknál embedelést használunk fájlmegosztóról. Nekik ez a profiljuk, úgyhogy hagyjuk érvényesülni őket. Ráadásul így legalább nem a mi szervereinket terhelik a médiaanyagok. A szerkesztők a gyors munka reményeként főleg a kép nélküli rövid cikkeket kedvelik. Persze az olvasó meg a képes cikkeket… úgyhogy a kettő között érdemes megtalálni a megfelelő arányt. Képek nélkül egy weboldal manapság már fárasztó az olvasónak. Mivel minden médium arra törekszik, hogy klipp-szerű híradásokat, cikkeket sugározzon, ez a weboldalakra is jellemző már manapság. A képek, animációk feldobják az oldalt, ha a szöveghez illeszkednek, akkor úgymond megfelelő plusz tartalmat adnak hozzá, ízlésesen felöltöztetve azt.

És a kollégák mit nem szeretnek a szerkesztőfelületben?

Igazán ilyesmiről nem beszélgettünk még, de sokaknak informatikailag van gondjuk, azaz lehet, hogy helyesebb lenne azt mondanom, hogy a rendszer nem szereti őket. Fontos lenne belátniuk a publikátoroknak, hogy az hogy van otthon billentyűzetük, az nem jelenti azt, hogy akkor ennyi már elég is ahhoz, hogy valaki ontsa a szövegeket! Az írás és a tipográfia is komoly szakma. Sok gyakorlatot kíván, egy idő után azok is, akik nem foglalkoztak előtte tipográfiával, rájönnek, hogy a szöveggondozás, a helyesírás, a szép fogalmazás mind-mind hozzátartozik egy modern webblaphoz, az esztétikus, olvasható megjelenésről nem is beszélve.

A honlap egységességet mennyire lehet megőrizni a portálba épített grafikus szövegszerkesztők használatával?

Sajnos ez a szövegszerkesztők gyengéje. Több probléma is fennállhat: Maguk a felhasználók is másképpen tördelnek. Egyikük jobban ért hozzá, másikuk kevésbé. Ráadásul az editorok sem mindig azt csinálják, amit a szerkesztő szeretne. Én ezért a saját cikkeimet mindig HTML kódokkal illesztem be, így ha meglepetés ér, akkor tudom, hogy én szúrtam el valahol valamit! Ha az ember évek óta csinálja ezt, akkor egy idő után már teljesen rutinból megy, persze ehhez megfelelő gyakorlat szükséges, és eltökéltség is természetesen.

A HTML tag-ek nélkül néha a képek szét vagy összecsúsznak. A szövegek sorközei is változnak a szövegek rálógnak a képre. Ezek mind-mind apró hibák, de sokat levesznek a szövegszépségből. Ezeknek a javítása sok időbe telik, és néha képtelenség rájönni, hogy az egyes bekezdéseket az editor miért kezeli egyben. Ilyenkor egy jobbra illesztés az egész szöveget elmozgathatja. Azt hiszem az editoroknak még van hová fejlődnie.

Szöveg beillesztési/kivágási tapasztalataid milyenek?

Ugyanaz, mint az előzőleg elmondottaknál. Néha flottul megy a dolog, néha meg semmi sem akar összejönni. Ilyenkor a szerkesztő kedve igencsak alábbhagy, holott lehet, hogy tőle független az egész.

Kép igazítást hogy csináljátok?

Az editorban az egérrel húzogatják a képet jobbra, balra, középre. Sajnos ez sok esetben csak úgy néz ki, mintha sikerült volna. De ha jobban megnézzük, akkor látható, hogy a kép nincs baloldalon/jobboldalon. Ilyenkor hullámosak a sorok kezdőbetűi. Ez szintén bántja az ember szemét. Sokan úgy próbálják orvosolni ezeket, hogy nem használnak sorkiegyenlítést. Egy hosszabb szöveg olvasása szerintem fárasztóbb így, és nem is szép. A hosszú szakaszok tagolását szerintem célszerű egy térközzel elválasztani. Végül is a legfontosabb az, hogy a cikkünket elolvassák a látogatók, ehhez esztétikumot és megfelelő nagyságú, jó betűtípusokat kell választani. Végül is egy weboldalnál is úgy kell eljárni, mint egy jó könyv esetében. Könyv már biztosan volt mindenki kezében, úgyhogy ha belelapozgatunk egy profi kiadványba, azonnal érezni a különbséget, mint amikor az 1980-as években Robotron írógépes sokszorosítással kiadott egyetemi jegyzetekkel küszködtünk.

Mit ront el magától az editor, hol próbál túl intelligens lenni?

A legdurvább, hogy a sortöréseket felülbírálja sok esetben. Ráadásul ezt úgy teszi egy-egy tanulmányon belül, hogy hol több sortörést tesz egy-egy szakasz közé, hol kevesebbet. Eléggé bosszantó, amikor egy betűelütés miatt a szerkesztő belejavít a közzétett szövegbe, aztán mentés után derül ki, hogy az editor önállósította magát, és nagyobb lett a baj, mint eredetileg volt. Találkoztam már sokszor olyannal, hogy az eredetileg a cikk elejére, jobboldalra tett kép a többszöri módosítás után a cikk alatt középen jelent meg. Hát ez eléggé bosszantó. Sajnos sokszor előfordul, hogy a szerkesztőfelületen tökéletesnek tűnő írás a mentés után teljesen szétesik.

Ha HTML kódokat használunk, akkor ez általában nem történik meg, viszont ennek is van hátulütője. Pl. ha az előbb említett betűhibát HTML-ben javítjuk, akkor az editor a teljes kód szerkezetét összezagyválva jeleníti meg, így eléggé nehézkes a javítás. Persze kis rutin ekkor sem árt.

Használtok-e stílusokat, CSS osztályokat (class) ?

Néha igen, néha nem. Sajnos a publikátorok nem mindig értik ennek a lényegét. Meg aztán úgy vannak vele, hogy ha egy kódot kell beszúrni a szöveg közé a szerkesztőpanelben, akkor összezavarodnak, pedig tudják, hogy a képernyőn nem fognak megjelenni ezek a beírások. Mégis idegenkednek tőle.

Te mit változtatnál a munkamódszeren, ha te döntenéd el, és most indulna ez a honlap?

Nehéz ügy, de bizony amint mondottam előbb: aki szerkeszteni akar egy honlapot, igenis vegye a fáradtságot, és tanulja meg azt a legalapvetőbb 10-15 HTML parancsot, ami tökéletesen elegendő egy oldal ízléses elkészítéséhez. Az erre való ráfordítás, maximum fél óra. Cserébe viszont érteni is fogja, hogy mit is csinál. Tehát én HTML kód-párti vagyok.

Ha végre megjelenne egy korrekt WYSIWYG editor, természetesen szívesen lemondanék a HTML kódolásról, hiszen azért mazochista nem vagyok. 🙂

Mindenkinek azt ajánlanám, hogy használjon előre legyártott sablonokat, amiket olyanok raktak össze, akik a HTML-ben otthonosan mozognak. Szerintem nem olyan nehéz elsajátítani ezek használatát. Használjunk stílusokat, és fogadjuk el azok tanácsát, akik nem a múlt héten kezdtek weben publikálni!

Köszönöm a lehetőséget, örülök, hogy hallhattunk a tapasztalataidról. További jó szörfözést a web világában.

Én is, köszönöm, hogy kíváncsiak voltatok rám.

(Összes megtekintés: 118, mai nézettség: 1)
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük