Podcast készítése egyszerűen

Hangoskönyvekkel és felolvasásokkal foglalkozva felvetődött bennem, hogy miért is ne lehetne készíteni egy „konzerv rádióadást”, azaz podcastot. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy hogyan is lehet elkészíteni, gyorsan, könnyen és élvezhetően egy ilyen hanganyagot, különösebb anyagi ráfordítás nélkül, egyszerű és hétköznapi technikai megoldásokkal.

Elsőként meg kell terveznünk azt, hogy kinek is szeretnénk a podcastot készíteni. Ez az „ötletelgetés” időszaka. Fontos, hogy magunk előtt is körvonalazódjon a mondanivalónk, azaz válasszunk olyan témát, amely közel áll a saját világunkhoz, ugyanis lényeges szempont, hogy mi magunk is élvezzük az alkotás folyamatát. Ha így van, akkor nem fogjuk sajnálni a ráfordított időt és energiát. Tehát, ha megtaláltuk a témát – én irodalmi és könyves témát választottam –, akkor kezdődhet a munka.

Viszonylag hosszú (kb. 90 perces) adásidőt terveztem meg, amiben lesznek versek, novellák, riportanyagok, és olyan zenei aláfestések, spotok, amik ingyenes forrásból valók. Viszonylag könnyű dolgom volt a novellák és versek felolvasásával, előadásával, mert internetes ismerőseim között többen is vannak, akik – hozzám hasonlóan – készítenek felolvasásokat. Az ötleteim valóra váltásához megkerestem őket (e-mail, chat, telefon stb.) és rávettem őket arra, hogy segítsenek nekem abban, hogy rövid novellákat felolvasnak a műsor számára.

(1. ábra)

A zenei aláfestésekhez és a különböző zenei effektekhez a Google keresőjének segítségével jutottam hozzá (1. ábra). Sok hanganyagot végigpásztáztam és az elképzeléseimhez passzoló hangzásúakat letöltöttem egy mappába. Amikor már elég sok hanganyaggal rendelkeztem, akkor szétválogattam azokat, amelyek instrumentálisak voltak, mert azokat jobb használni zenei aláfestésnek. A gyorsabb, pörgősebb zenékből pedig később kivágtam 7-13 másodperces spotokat, amelyekkel a műsorban elhangzó felolvasásokat, interjúkat tudom elválasztani egy-mástól.

Egy szöveges fájlban jegyzeteltem a műsor-ötleteimet és megterveztem az egyes hanganyagok hosszát, hogy nagyjából be tudjam lőni a teljes műsoridőt. Hanganyagok készítésekor sajnos nagyon nehéz az időkerettel bánni, mert az ember óhatatlanul is képes mereven ragaszkodni bizonyos felvételekhez. Ha nem vagyunk következetesek és nem próbálunk a majdani hallgatók fejével gondolkodni, akkor rettentő unalmas lehet a végeredmény. Tehát óvatosan kell bánnunk a rendelkezésre álló idővel, azaz nem szabad túlzásokba esnünk. Ez rendkívüli önfegyelmet kíván és lemondást. Ha ehhez tudjuk tartani magunkat, akkor már nagy baj nem történhet. Figyeljünk arra, hogy egy-egy műsorszám hossza 10-12 percnél ne legyen hosszabb, mert a hallgató előbb-utóbb megunja, elfárad. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor nem fogja az adást tovább hallgatni.

Megkerestem olyan embereket, akik riportalanynak is megfelelhetnek, mert olyan témával foglalkoznak, ami a tervezett műsor profiljába tartozhat. Mivel rendelkezem okos telefonnal, így a felvevőeszközöm mindig ott lapul a zsebemben. A mai, modern telefonok viszonylag jó minőségben tudnak hangot rögzíteni, ezért a használatuk mindenképpen ajánlott. Ha rendelkezünk ilyen telefonnal, akkor a hangfelvétel elkészítése gyerekjáték. (2. ábra)

(2. ábra)

A leendő riportalanyaimmal – akik között volt olyan, aki nem nagyon szeret nyilvánosan szerepelni – előbb elbeszélgettem („puhítottam”), elmondtam neki, hogy milyen célból kerestem meg, és elmondtam azt is, hogy milyen kérdésekre számíthat tőlem, azaz mit szeretnék róla/tőle megtudni.

Amikor a riportalanyom lelkileg felkészült a beszélgetésre, akkor a mobiltelefon hangrögzítőjét bekapcsoltam és elkezdtük a beszélgetést. Előzőleg figyelmeztettem a beszélgető társamat arra, hogy lehetőleg hangosan beszéljen, és ne lepődjön meg, hogy a mobilomat elég közel tartom a szájához.

A felvételt csak akkor állítottam le, amikor már befejeztük a beszélgetést, ugyanis az utómunkálatok során egyszerűbb egyetlen hangfájlból kivágni a nem kívánt részeket (tévesztések, zajok stb.). A mobil telefonok általában nem mp3 fájlformátumban rögzítenek, ezért az elkészült fájlokat áttöltöttem a számítógépre, majd egy ingyenes online convertáló programmal (http://www.online-convert.com) átkonvertáltam mp3-ba, hogy a továbbiakban azzal dolgozhassak. (3. ábra)

(3. ábra)

Az utómunkálatok elvégzése után a fájlokat a tervezett műsormenet alapján sorszámoztam, és úgy mentettem bele egy mappába. Időközben az ismerőseim által elkészített felolvasások is megérkeztek az előre megbeszélt fájlformátumban és bitrátában. Ezután a számítógépemen lévő ingyenes médialejátszóval a mappa tartalmát beolvastam, és a program kiírta az elkészült fájlok egyedi időtartamát és a teljes időtartamot is. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy lássam, hogy jelen állásban éppen mennyi a nyers hanganyag lejátszási ideje. Ennek tudatában állhattam neki a további szerkesztésnek.

Amikor már minden tervezett műsorrésszel kész lettem, akkor készítettem el az adás felvezető szövegét és az adást lezáró szöveget is. Így tulajdonképpen egy mappában ott csücsült szétdarabolva a teljes adásműsor. Ezután az egyes hanganyagoknál – ahol szükségesnek ítéltem meg – alákevertem az aláfestő zenét, valamint műsorokat egymástól elválasztó spotokat is felkevertem.

Újra behívtam a médialejátszóba a mappa teljes tartalmát és ekkor ismét megtudtam a lejátszási időre vonatkozó adatokat. Elkészítettem az adást indító és záró zenei intrót, majd legvégül a hangszerkesztőbe egymás után – sorrendben – behívtam a hanganyagokat és a teljes műsoridő így már egyetlen fájlba menthetővé vált. (4. ábra)

(4. ábra)

Lementettem mp3-formátumba, de a hangszerkesztő saját szerkesztési projektjébe is lementettem, hogy ha később még hozzá kell nyúlnom a hanganyaghoz, akkor azt könnyedén megtehessem, és ne kelljen a kész mp3-ba „barkácsolnom”.

Lementés után a teljes podcastot végighallgattam (5. ábra), hogy még mielőtt publikálásra kerül, minden esetleges hibát kizárjak.

(5. ábra)

Amikor a műsort teljesen „tökéletes”-nek találtam, akkor feltöltöttem egy fájlmegosztó felhőbe (6. ábra), valamint elkészítettem a képzeletbeli borítóképet is, amit aztán később a filmmegosztó felületén (https://goo.gl/XdhBZz) is be tudtam állítani címképnek (7. ábra).

(6. ábra)

(7. ábra)

Legvégül a publikálás következett, amit embedeléssel oldottam meg a saját oldalamon:

1. [00.00.01] Intro
2. [00.01.05] Beköszöntő, tartalomismertető (Ambrus Attila József)
3. [00.02.21] Anvike: Vendetta a Kossuth utcában (Előadja: Engler József)
4. [00.08.25] Biblioterápia (Ambrus Attila József riportja Csorba-Simon Eszter)
5. [00.20.15] Bús István: Sárga fények, vermuth és vaj (Előadja: Ambrus Attila József)
6. [00.28.36] Könyvek gyermekszemmel (Engler József riportja Engler Csillával)
7. [00.38.50] Mesék és mondák Mátyás Királyról: Ki a bolond? (Előadja: Baráth Norbert)
8. [00.40.43] Hamiltonfan: Egy lány a diliházban (Engler József)
9. [00.44.00] Mesék és mondák Mátyás Királyról: Miből van a legtöbb a világon? (Előadja: Baráth Norbert)
10. [00.45.55] Informatika és vers (Ambrus Attila József riportja Takács Ákossal)
11. [00.46.47] Takács Ákos: Idő (Előadja: Takács Ákos)
12. [00.54.01] Takács Ákos: A költő fakír (Előadja: Takács Ákos)
13. [00.56.25] József Attila: Mama (Előadja: Engler Csilla)
14. [00.57.23] Verszóna gyemekszemmel (Ambrus Attila József riportja Ambrus-Kéri Noellel)
15. [00.57.43] József Attila: Altató (Előadja: Ambrus-Kéri Noel)
16. [01.00.09] Felolvasó bloggerek bakiparádéja (Király Gábor, Máder Edit, Engler Csilla, Engler József)
17. [01.05.26] Könyvek és könyvcímek (Bittner Mónika riportja Grecsó Krisztiánnal)
18. [01.11.07] Grecsó Krisztián: Megyek utánad (részlet) (Előadja: Ambrus Attila József)
19. [01.20.35] Karinthy Frigyes: Szeretem az állatot (Előadja: Máder Edit)
20. [01.28.04] Műsorzárás (Ambrus Attila József)
21. [01.30.23] Záró Intro

A podcast – videós formában – itt meg is hallgatható!

Mindenkinek van hangja! (Podcast, 1. adás)

A podcast – audiófájlként – meg is hallgatható!

(8. ábra)
Töltsd le Androidra ezt az oktatási anyagot!