Legnagyobb ’s leghiresb könyvgyüjtemények a’ régi és újabb időkben

Kivevén némellyeket Franczia-, Német-, Olasz- és Angolország’ legnevezetesb könyvtárai közül, a’ legtöbb nagy könyvgyüjteményekben találtató kötetek’ mennyisége, többé kevesebbé nincs szorosan tudva. Az egybehasonlitó statisticának e’ része jelenleg még épen ugy áll, mint a’ státusnépessége a’ tizennyolczadik század’ második felében.

legnagyobb-s-leghiresb-konyvgyujtemenyek-a-regi-es-ujabb-idokbenEzen bizonytalanság’ főokainak egyike szembetünőleg azon különnemű nézetektől és hagyományoktól ered, mellyek a’ tudománybeli kincsek’ régibb állapotát illetik. Némellyekben csak a’ nyomtatott könyveket vették tekintetbe, nem is figyelvén a’ kéziratokra. Másokban az utóbbiak együvé számoltattak az elsőkkel. Még másokban a’ legkülönbözőbb röpiratokbul köteteket alkottak, mellyek némellyek által fölvétettek az összes számba, mig mások által kihagyatának.

1790 előtt a’ párisi királyi könyvtárnak 350,000, 400,000 sőt 500,000 kötetet is tulajdonítottak; bárha az 1791-ben van Praet által legszigorubb figyelemmel véghöz vitt számolás szerint most csak 153,000 van benne. Varrier 1805-ben a’ maga lajstromába 200,000-et írá be. A’ III. György által a’ britt muzeumnak ajándékozott könyvtár, köz monda szerint, 200,000 kötetből állott volna, mellyek azonban összeszámitás után 65,000-re szállottak. Minden utazó azt állítja, hogy Velcnczében a’ Sz.-Mark-könyvtárban 150,000 kötet foglaltatik. Mostani könyvtárnokának, Betió apátnak, tudositása szerint mindazáltal csak 65,000 nyomtatott kötet és 5000 kézirat van benne.

Hasonló nagyitások fordulnak elő az oxfordi egyetem’, a’ római vatikán’, az edinburgi ügyvédek’ stb. könyvtáraira vézve, mig a’ Brera-könyvtárról Majlandban, a’ királyi nagy könyvtárról Münchenben, emlékezet sem tétetik.

Egyiptus’, Görögország’ és Roma’ legvirágzóbb idejében sem voltak sok szerzők, következőleg a’ könyvsumma sem lehetett tetemes. A’ népek’ politikai története ’s a’ földleirás, az újabb iróknak e’ két kifogyhatlan forrása, akkor nagyon csekély értékűek voltak.

Azon kevés viszonyok, mellyek azonfelűl a’ népek vagy épen egyes városok közt is fenállottak, a’ nem elégséges összeköttetésmódok köztök, ’s a’ közlekedés’, biztostalansága, párosulva azon szűk határu ösmeretekkel, mellyekkel akkorban a’ föld ’s annak tulajdonképi minősége felől birtak, alig ösmervén hatod részét valódi terjedelmének, minden előmozdításul szolgált arra, hogy a’ fürkészet’ és gondolkozás’ jelenleg végnélküli mezeje szűk határok közzé szoríttassék.

Maga az anyag, mellyre irtak, ’s a’ kiviteli nehézségek, bevégzett munkák’ nagyobb terjedésének új nehézségeket állítottak elébe. Az irók’ száma tehát mintegy kénytelen volt csekély lenni. Gyakrantán alig volt három vagy négy másolat egynek munkájából. A’ háboruviselés’ barbár módja, mellyet elkerülhetlenül zsákmányolás és pusztitgatás követett, sem mozdítá elő e’ munkák’ fentartását és terjedését. Hány maradt fen a’ nagy Sándor’ idejében irt munkák közül Anguszt- vagy Trajánig?

A’ hebraeusoknak egy szent vagy politikai könyvgyüjteményök volt, mellynek használata csak a’ levitáknak ’s a’ törzsökök’ előjáróinak volt megengedve. Néhány történetíró állítá, hogy már tizenkét századdal a’ mi időszámlálásunk előtt több könyvtár volt Egyiptusban. E’ tartomány’, egyetlen könyvgyűjteménye, mellynek létezése kétséget nem szenvendő módon van bebizonyítva, volt az alexandriai.

Görögország, köztársasági szokásai mellett, nem követé e’ példát. A’ Lacedemoniaknak soha sem volt könyvük, ’s Pisistrates’ könyvtára Athenben nagyon csekély vala.

Romában sem volt első időkben más könyvgyűjtemény, mint a’ nyilványos archivumok, ’s a’ főpapok, augurok’ és decemvirek’ felügyelésére bizott irományok. — A’ nagy nép’ későbbi hóditásai azonban Romában igen tetemes literariai kincseket gyüjtöttek össze, mellyek’ birhatásaért a’ világuraló város’ utósó századjabeli leggazdagabb emberek vetélkedtek. Paulus Emilius, Sylla, Asinius Pollio, Július Caesar, Varro, Lucullus, Cicero, Atticus, Plinius, Traianus, ’s más fejdelmek és császárok nevezetes könyvtárokkal birtak.

Utánok jöttek a’ sz. atyák, gyüjtögetve apostolkodásuk alatt az őket megelőzött kitűnő férfiak’ remekmunkáit. Az ő buzgalmaknak a’ tudományok iránt köszönhetni sok nevezetes könyv’ fentartását, mellyek máskint elvesztek volna.

Az izlamismusnak, mellynek őrjöngései eddig mindent lerontának, hirdetői is, ugy látszék, mintha a’ hitök’ babonáskodása által okozott kárt valamennyire elsimítni akarnák, midőn a’ még nem enyészett tudományi maradékokat összeszedték.

A’ kalifok’ könyvtára Kahiro-ban (Macrizy’ állítása szerint) 1,600,000 kötetbül álla, a’ Tripolisban, Syriában, levő pedig nem kevesebbet mint három milliót foglalt magában. Hir szerint a’ hires Al-Hakem-könyvgyüjtemény, Korduaban, sem volt ennél csekélyebb.

Mind ezen adatok’ túlságosítása szembeszökő, minél fogva feleslegesnek tartjuk, közelebbi vizsgálatokba bocsátkoznunk felettök. Hihetőleg épen illy alaptalan, a’ mit a’ tripolisi, fezi és marokkoi könyvtárok felöl beszélnek.

Mind e’ szerint azon tekintet, mellyel az előkor’ könyvgyüjteményeinek nyujtanak, nem látszik igazságosnak előttünk. Josephus történetiró azt mondja, hogy az alexandriai könyvtárban 200,000 kötet találtatott, Traján’ Ulpiniáni könyvgyüjteményének 100,000 kötetet tulajdonítnak. Több utazó végre azon állítást vitatta, hogy az aethiopiai könyvtár, a’ sz.-kereszt-kolostorban, Abyssiniában, 100,000 kötetet foglal magába, mindnyáját pergamenre irottat és selyem tokban tartottat.

Hány emberkor volna szükséges illy gazdagságok’ összehalmozására? Valóban olly időben, midőn a’ tanítás kevéssé volt elterjedve, midőn majd csak egyedűl a’ papok tudák a’ tollat forgatni, illy nagy könyvgyűjtemények’ alapítása több nehézségekkel járult volna, mint a’ Mőris-tó’ ásása, a’ thebai falak’ ’s a’ gisehi pyramisok’ emelése. ’S föltévén azt is, hogy amaz adatok az igazsággal egyeznek, még sem mutattak azok egész munkákra, hanemcsak e’ munkák’ darabaira vagy töredékeire. Ebből kitetszik, hogy a’, régi könyvtárok’ nyomossága a’ mieinkhöz hasonlítva igen csekély volna.

A’ keleti császárok által időszámlálásunk’ negyedik századában Konstantinápolyban alapított könyvgyüjtemény lassadán meggazdagodott számos leirások és vevések által. Szerencsétlenül III. Leo, a’ képimádás elleni buzgólkodásában, megsemmisité mind e’ fáradsággal összehurczolt kincset, a’ könyvtárt, a’ fölügyelésre rendelt személyekkel együtt elégettetvén.

Azon nyugtalan és erőszakos időszak alatt, mellyet a’ barbárkor’nak neveznek, ’s melly Európa’ ujraszületését közvetlenűl előzte, minden tudás a’ kolostorokba rejtezék. A’ szerzetek számos régi kéziratot másolgattak, ’s az ókor’ némelly drága hagyományát tarták fel az utóvilágra, melly nélkülök többé nem volna meg. Egyedül az ő iparuknak lehet köszönni, mit a’ római és görög szokásokrúl még tudunk ’s mi által a’ középkor’ népeinek elmetehetsége fölébreszteték és felvilágosíttaték.

Nehány, többnyire egyházi munkákból álló könyvgyüjtemény alapíttaték Rómában Zachariás pápa, Aachenben nagy Károly, és Sz.-Gallenben az ottani apátság’ előjárója által.

Helyünk’ szükét éreznénk, ha az újabb Europa’ legjelesebb könyvtárainak alapulásáról tökéletes történeti áttekintést nyujtanánk. Elégedjünk meg alapíttatásuk’ chronologiai előadásával. E’ szerint egy kis felűletes észfogatot adhatunk a’ lélekműveltség’ előhaladásáról a’ mi földrészünkön.

Könyvtár.
Hely.
Alapitási év.
Palatini könyvtár
Heidelberg
1390
Vatikáni “
Róma
1417
Városi “
Regensburg
1430
Egyetemi “
Turin
1436
Császári “
Bécs
1440
Florencziai “
Florencz
1444
Malatesti “
Cesena
1452
Marciani “
Velencze
1468
Bodleyani “
Oxford
1480
Egyetemi “
Koppenhágen
1483
Városi “
M. Frankfurt
1484
Egyetemi “
Marburg
1527
Városi “
Strassburg
1531
Egyetemi “
Lipcse
1544
Egyetemi “
Jena
1548
Királyi “
Dresda
1556
Egyetemi “
Edinburg
1580
Egyetemi “
Leyden
1586
Királyi “
Páris
1595
Városi, most kir. “
München
Kolostori “
Eskurial
1596
Herczegi “
Wolfenbüttel
1604
Ambrosiani “
Mailand
1609
Városi “
Lyon
1609
Királyi “
Berlin
1617
Angyalvári “
Róma
1620
Egyetemi “
Upsala
1621
Egyetemi “
Padua
1629
Királyi “
Koppenhága
1648
Mazarini “
Páris
1661
Herczegi “
Gotha
1680
Ügyvédi “
Edinburg
1682
Nagyherczegi “
Weimar
1691
Királyi “
Madrid
1712
Magliabecchiani “
Florencz
1714
Császári “
Konstantinápoly
1719
Intézeti “
Bologna
1725
Császári “
Pétervár
1728
Egyetemi “
Göttinga
1736
Királyi “
London
1759
Brera- “
Mailand
1770
Királyi “
Stuttgard
1778

Hogy a’ fenálló átnézet nem tökéletes, első pillanatra kitetszik. Mi azonban nem is akartuk valamennyi könyvtárt felhozni, hanem csak azokat, mellyek vagy igen gazdagok voltak hajdan, vagy legújabb időben lettek azokká.

A’ maga állapotjában hagyott könyvtárak, mint Genfben a’ nyilványos, melly 50 év óta szüken láttatott el ’s inkább kisebbedék mint nagyobbodott, köteteinek száma 55,000-ről 32,000re szállván, sajnálatra indítanak, mert bebizonyitják, hogy a’ kizárólag kereskedői lélek épen olly részvétlen a’ tudományok’ és lelki müveltség’ előhaladása iránt, mint a’ tudatlanság és barbárság.

A’ vatikán’ könyvtára mindig legrégibbnek tekintetett Europában, ’s alapitása sz. Hilárius pápának tulajdonittatott, ki 465-ben lateráni sz. Jánosi palotájában több kéziratot gyüjtögetett. A’ tudós Ebert’ alaposabb véleménye szerint e’ könyvtár’ alapíttatása nem megy tul a’ tizenötödik század’ első évein, midőn az Avignon-ból Rómába tétetett.

Elején csak 60,000 kötet volt benne, ’s lassan szaporodék. Jobb elrendeltetése V. Miklóstul ered, X. Leónak érdemes elődjétől, ki azt a’ vatikánban felállíttatá. Cicognara Leopold gróf’ halála óta, kinek könyvgyüjteménye a’ vatikánéval egyesitteték, nyomtatott köteteinek száma 75,000-re, ’s kézirataié 35,000-re megy.

A’ lorenziai könyvtár Florencziában nem felette számos kötetekkel bír ugyan, de sok ritka kézirattal bir, mellynek összes számát a’ tudás Ebert 8000-re teszi. A’ most uralkodó nagyherceg a’ könyvtári épület’ egyik oldalszárnyában felállítatá a’ pompás In cunabulis-könyvtárt*), mellyet Elci gróf véghagyománya által neki rendele, ’s melly mind gondos ápoltatása mind gazdag bekötései által kitünteti magát.

Blume szerint a’ marciani könyvtár Velenezében 1468-ban alapíttatott. Már egy századdal előbb (1362) ajándékul adá Petrarca könyvgyüjteményét a’ köztársaságnak.

A’ Brera-könyvtár, Mailandban, mellyről eddig alig emlékeztek, könyvtárnokának Tironinak bizonyitmánya szerint, jelenleg 170,000 kötetet foglal magában. Ha ide számláljuk a’ külön könyvtárokba, tartozó köteteket, mellyek ugyan-ezen épületben vannak, számuk felülmegy 200,000-en.

Francziaország’ több királynak már a’ tizennegyedik század előtt voltak apró könyvtáraik, mellyek azonban csekélyek valának, ’s fentartásukra gond nem fordítaték. Csak János alatt, 1350-ben alapítaték egy közhasználatra szánt rendes könyvtár. Ez ezen fejdelem halálakor, ki a’ tudományokat szerette és előmozdítá, 8000-10,000 (sőt némelly helyeken mondják hogy 15,000) kötetből álla.

V. Károly megveté ezen, könyvtárt, ’s egy másiknak alapitásához kezde, melly csínosan írt és szép rajzolatokkal ékesitett kéziratokbul álla. Erre a’ Louvre-ban egy különös szobát rendelt, melly könyvtári toronynak (tour de la librairie) nevezteték. Ezen utólsó gyüjteménynek az 1363-ban készitett lajstroma, melly legnagyobb részint krónikákat, vallási és csillagászi könyveket foglalt magában, 910 kötetet említe. 1411-ig számuk 1100-ra szaporodott.

VIII. Károly 1493-ban egyesité a’ Louvre-bani könyvtárnál azon könyveket, mellyeket Nápolyország’ elfoglalása után onnét elvett. Három évvel későbben XII. Lajos az egész könyvgyüjteményt Bloisba viteté, ’s a’ paviaival gyarapította, mellyet a’ Francziák elfoglaltak. Mind a’ mellett is 1515-ben, midőn I. Ferencz’ parancsára Fontaineblau-ba vitetett által, csak 1890 kötet volt benne.

IV. Henrik a’ királyi könyvtárnak Párizsban tulajdonképi alapitója, 1589-ben Fontaineblau-ban és más helyeken létező könyveket összehordatá. XIV. Lajos alatt 1666-ban e’ gyüjtemény már 90,000 nyomtatott kötetből és 10,000 kéziratból álla. Letronne’ hiradása szerint a’ királyi könyvtár jelenleg 350,000, a’ katologban felhozott könyvet számlál, ’s 150,000-et legalább, mellyek benne nincsenek följegyezve. Valamennyi köteteinek száma 626,000-re ’s a’ kéziratoké 80,000-re tétetik.

A’ budai könyvtár Mátyás király’ halálakor 1527-ben valami 55,000 kötetből álla, mik legnagyobb részint kéziratok voltak, mellyeknek értéke 1,925,000 aranyra becsültetett.

A’ bécsi császári könyvtárt 1440-ben alapították. Későbben e’ könyvtár Mátyás’ említett gyüjteménye által szaporíttatott, ’s l663-ban már 90,000 nyomtatott kötet és 10,000 kizirat volt benne. 1789-ben az előbbiek’ száma 196,000-re ’s az utóbbiaké 14,000-re szaporodott. Most 12,000 in cunabulis-irat, 279,000 nyomtatott kötet van benne, a’ tizenhatodik századtól egész korunkig, ’s 16,016 kézírat, 1242 czímer mellett, ’s azon felűl 300,000 réznyomat.

A’ kézíratok közt láthatni 8000, uralkodóktul, fejdelmektül, herczegektül, tábornagyoktul ’s más hires személyektül irott levelet ’s egyebeket. A’ muzsikai könyvek’ gyüjteménye’ 6000 kötetbül áll. Vannak ezek közt III. Ferdinánd, I. Leopold és VI. Károly császároknak több szerzeményeik. Évenkint a’ császári könyvtár 3000 — 4000 kötettel szaporíttatik.

A’ császári könyvtáron kivűl vannak még Bécsben több más könyvgyüjtemények, mellyek, a’ nélkül hogy nyilvánosok volnának, tudosok’ és idegenek’ számára nyiltan állnak. Ezek részint tudományos társaságok’ vallásos alapitványainak, részint nyilvános hatóságoknak és magános személyeknek tulajdonai. Mindössze 30 illyes könyvtár van, mellyek összesen 410,000 kötetnél többel birnak. Az egyetemi könyvtár mindenkinek nyiltan áll. Van benne 102,000 kötet.

Általában véve Angolországban a’ könyvgyüjtemények nem rendkivül gazdagok. De ellenben szaporábbak, a’ mi véleményünk szerint jobb és hasznosabb. Nagy-Brittania’ valamennyi tudományos kincstári közt nem a’ britt múzeum’ könyvtára, hanem Oxfordban a’ bodleyani könyvtár foglalja el az első helyet. Van benne 200,000 kötet és 25,000 kézirat.

A’ gazdagon ellátott ügyvédi, könyvtár Edinburgban, egész Skótziában legelső, 100,000 kötetet ’s néhány kéziratot foglal magában. A’ többi könyvgyüjtemények közül a’ három egyesült országban még érdemesek az említésre Commons doktoré, a’ sioni, lamberti, cambridgei, pepysi, rateliffei Oxfordban ’s az egyetemi könyvtár Dublinban.

Nemcsak minden europai nemzet bir többé kevesebbé tetemes könyvtárral, vannak illyesek még messze fekvő földeken is, hol épen nem is vélnők. Igy van Island’ szigetén egy 9000 kötetből álló könyvtár, mellyben több igen ritka munkák; magokban régi mondákat ’sat. foglalók, találtatnak.

A’ királyi könyvtár Stockholmban 50,000 kötetet és 3000 kéziratot foglal magában. Az egyetemi könyvtár. Upsalaban még gazdagabb. Van benne 80,000 kötet és 5000 kézirat. A’ császári könyvtárban Sz.-Péterváratt 1835-ben 432,000 nyomtatott kötet és 15,000 kézirat találtatott. Oroszország’ egyéb nyilvános könyvgyüjteményei ugyan-azon évben 360,167 kötetet számláltak.

Rémusat Abel és Klaproth szerint a’ császári könyvtárban Pekingben összegyüjtött kötetek’ száma 280,000-től 300,000-ig, ment. Japanban, Siebold’ állítása szerint, több igen tetemes könyvgyüjtemény van, mellyeket herczegek, gazdag birtokosok és Kolostorok birnak. Az országban nyomtatott munkákon kivül sok új és régibb könyvet láthatni ott chinai nyelven, azonfelül japani és chinai kézirati földabroszokat, topographiai terveket és természettörténeti rajzolatokat.

Némelly kedvelők még europai munkák’ gyüjteményével is birnak, különösen hollandi nyelven az orvositudományt, utazásokat, természettörténetet érdeklőkével, számos nyelvtanitási és szótári könyvek mellett. A’ legnagyobb xilographiai intézetek vannak Miakoban, Geddoban, Osakaban és Owariban. Japánban évenkint 5000—8.000 kötet, terv, földabrosz, réznyomat ’sat. nyomatik.

Leghiresebb könyvtárok Miakoban a’ Seoguné vagy világi császáré, és Mikadoé, vagy lelki császáré. A’ satsumai és kutjüi fejdelmeknek hasonlókép nagy könyvgyüjteményeik vannak. Az utóbbiéban többi közt egy kéziratban levő munka találtatik, az egész ország’ természétleirása felett, melly olly körülményes, hogy egyedül a’ hozzá tartozó rajzolatok 800 nyolczad rétes kötetet töltenek-be.

Siebold nem mondja ki egyenesen az e’ könyvtárban találtató kötetek’ mennyiségét; mindazáltal föltehetni, hogy az mindenikében a’ két császári gyűjteményeknek, Geddoban és Miakoban, nem kevesebb 150,000-nél. Tekintsük már most rövid átnézetét a’ föld’ minden pontain létező legnevezetesebb régi és újabb könyvtároknak.

Városok
Könyvtárak
Kötetek
Kéziratok
Páris
Királyi          könyvtár
626,000.
80,000.
München
                          “
540,000.
16,000.
Pétervár
császári               “
432,000.
15,000.
Koppenhága
királyi                 “
410,000.
16,000.
Bécs
császári               “
284,000.
16,000.
Berlin
királyi                 “
280,000.
5,000.
Pecking
császári               “
280,000.
Dresda
királyi                 “
260,000.
2,700.
Göttinga
egyetemi             “
250,000.
5,000.
London
Britt múzeumi      “
220,000.
22,000.
Oxford
bodleyi               “
200,000.
25,000.
Wolfenbüttel
herczegi              “
200,000.
4,500.
Madrid
királyi                 “
200,000.
2,500 ?
Páris
arsenáli               “
186,000.
5,000.
Stuttgart
királyi                 “
174,000.
1,800.
Mailand
brera-                 “
169,000.
1,000.
Nápoly
borbónico           “
165,000.
3,000.
Florencz
magliabecch        “
150,000.
12,000.
Breslau
egyetemi             “
150,000.
2,300.
München
                          “
150,000.
2,000.
Edinburg
ügyvédi               “
150,000.
6,000.
Jeddo
seojum                “
150,000 ?
Miako
mikado               “
150,000 ?
Alexandria
ptolem                “
110,000 ?
Kahira
kalifai                  “
110,000 ?
Tripolis
kadii                   “
110,000 ?
Alexandria
elégett                 “
100,000 ?
Róma
ulpiáni                 “
100,000 ?
Kordua
al-hakemi            “
100,000 ?
V-i.

+) In cunabulis — a’ tizenötödik századbóli könyvek. TUDOMÁNYTÁR XII.

(Forrás: V-i.: Legnagyobb ’s leghiresb könyvgyüjtemények a’ régi és újabb időkben.
In: Csató Pál (szerk.) Tudománytár XI. 3. kötet Buda, 1836, 220-228. o.)
(Összes megtekintés: 60, mai nézettség: 1)
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük