Lapról hangra: avagy a hanggal való „világfestés”

A szem a lélek tükre. Ezt a közhelyet bizonyára látó ember találta ki, és mi (látók) mindannyian gondolkodás nélkül számtalanszor ki is mondjuk. Ezzel a rövidke mondattal determináltan kirekesztjük mindazokat az embertársainkat, akik gyengén vagy semmit sem látnak. A szem nekünk, látóknak „mindent” jelent, de a nem látóknak „semmit” sem…Vaknak lenni annyi, mint nem látni, bizonyos dolgok felismerésére képtelennek lenni. A vak ember a való világot és az összefüggéseket nem látja, így arra kényszerül, hogy „megragadja” azokat. Képtelen kifelé „látni”, így az érzékelésnek e módja a belső térre tevődik át. A vaknak fel kell fedeznie, meg kell ragadnia belső világát, továbbá a szó szoros értelmében „érintkeznie” kell környezetével, hogy megfelelően eligazodjék.¹

Bevezetés

Azért választottam ezt a témát, mert internetes ismerőseim között több korlátozott látású, illetve egyáltalán nem látó „barátom” is van. Régóta foglalkozom digitalizálással, és a munkám során már többször is találkoztam azzal a problémával, hogy bizonyos internetes tartalmak a nem látó felhasználók számára nem elérhetőek vagy csak korlátozott mértékben. Munkám és érdeklődési körömből kifolyólag tagja vagyok néhány olyan levelezési listának és fórumnak, amely jórészt látásukban korlátozott tagokat tudhat magáénak. Ezekben a levélváltásokban és fórumokon már többször is szó esett a „hangok világáról”, így lassan én magam is részesévé váltam ennek a kérdéskörnek. Az utóbbi időben már aktívan bekapcsolódtam a különböző megbeszélésekbe, és autodidakta módon részt is veszek különböző hangdigitalizálásban is.

Mivel mindig is vonzódtam az irodalomhoz, így egyenes út vezetett olyan csoportosulásokhoz, melyek amatőr felolvasásokat is közzétesznek², megosztanak³ egymással. Mivel a gyengén látók nagyrészt a hangos dokumentumokat kedvelik, ezért a „szálak” lassan összeértek. Így megnyílt annak a lehetősége, hogy a felolvasások eljussanak olyan emberekhez is, akik másként nem, vagy nehezebben juthatnának irodalmi művekhez.

Sajnálatos módon a magyar szerzői jogi törvény⁴ nagymértékben ellehetetleníti nem csak a papíralapú digitalizálást, hanem az audiovizuális digitalizálás lehetőségét is. Ezért a kortárs irodalmi illetve tudományos művek ilyesfajta digitalizálása és közzététele csak nagyon bonyolult és sokszor költséges eljárással valósítható meg a hatályos jogszabályok betartásával.

A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület⁵ anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalkozik arra, hogy a szerzők és/vagy jogutódok ismert adatait kiadják valamely mű közzétételének engedélykérése ügyében. Saját tapasztalatom is van erről az eljárásról, ugyanis nemrégiben szerettem volna az Artisjus szolgáltatását igénybe venni. Megkeresésemre ugyan hamar kaptam levelet az irodától, amelyben közölték az adatokért cserébe várt juttatás(ok) összegeit. A honlapjukon tovább tájékozódva láthatóvá vált, hogy ezek az összegek a szolgáltatástól és a jogutódok számától függően változnak. Valamint az is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a befizetést követően olyan adatokat is kaphatok, amelyek már nem a valós, naprakész kategóriába tartoznak, ráadásul az adatok birtokában sem biztos, hogy a jogutódok felkeresése pozitív sikert hoz.⁶

Másik problémakör, ami ehhez kapcsolódik, hogy az interneten nagyon sok az illegális tartalom. Ezeknek a megosztói nagy valószínűséggel sokszor nem is próbálkoztak a jogkövető út betartásával. Így a szerzői jogi probléma még jobban kitágul. Ezek a feltöltők néha csoportokba tömörülnek, és saját weboldalakat hoznak létre, sok esetben teljesen professzionális módon, amiket a jogvédő szervezetek előbb-utóbb letiltatnak, így ezek a digitalizált dokumentumok lassanként eltűnnek a felhasználók látóköréből.

A Lapról hangra projekt egy olyan nonprofit vállalkozás, ami a törvényesség maximális betartása mellett, az önkéntességet alapul véve megpróbál a látássérült felhasználóknak segítséget nyújtani hosszú távon abban, hogy a napi- és hetilapok cikkeihez hozzáférhessenek meghangosított módon. A továbbiakban ezt a projektet fogom bemutatni.

Meghangosított cikkek gyűjteménye: Lapról hangra

A 2011-es Nemzetközi Fehér Bot napja⁷ alkalmából Lapról hangra címmel közösségi honlapot⁸ indított partnereivel⁹ az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány.¹⁰ Az oldal „induló” tartalmát elsősorban az alapítvány munkatársai és családtagjai állították össze¹¹ gazdasági-, női-, tudományos- és ifjúsági témájú újságcikkek felolvasásával.

Mivel a látássérült emberek életében egyre nagyobb szerepet játszik az informatika és az internet, többféle gépi felolvasású megoldás is létezik már digitális szöveges dokumentumok, könyvek, újságcikkek felolvasására.

A technikai lehetőségek ellenére manapság azonban számtalan olyan újság létezik (hetilapok, gazdasági lapok, női lapok, ifjúsági lapok, szakmai lapok), amelyek számai/archívumai még nem lelhetőek fel az interneten. Ezeknek a papírújságoknak a szkennelése és a digitalizálás utáni optikai karakterfelismertetésének munkafolyamata pedig nehézkesen megoldható egy látássérült ember számára. Sok esetben maga a papírhordozó minősége sem jó arra, hogy a karakterfelismertetés jó minőségű eredményt hozzon, így a gépi felolvasó programok nem tudnak megbirkózni ezek érthető felolvasásával.

A felolvasás gépi előadás esetén jelenleg még igencsak „robothangú”, azaz mindenféle dramatizálást nélkülöz, ezért ennek élvezete sem garantált. Mivel a látássérült emberek többsége jobban kedveli az emberi felolvasást a gépinél, ezért egyre nagyobb az igény arra, hogy ezeket a felolvasásokat a szoftverek helyett valódi, érző emberek végezzék.

A látó emberek közül sokan vannak, akik szívesen segítenének önkéntesként a látássérülteknek egy-egy felolvasással, ugyanakkor legtöbbjük nem tudja, hogyan is tehetnék ezt meg, illetve a már felolvasott dokumentumot hogyan juttassák el a felhasználókhoz, hogyan osszák meg azt másokkal. Mivel egyre több háztartás rendelkezik már számítógéppel, vagy akár internetképes okostelefonnal, amelyek segítségével gyorsan és egyszerűen rögzíthető egy-egy újságcikk saját felolvasása, így szükségessé vált egy olyan kezdeményezés, amely teret ad a felolvasott művek jogszerű megosztásának. A Lapról hangra honlapjának célja pont az, hogy látó önkéntesek saját készítésű felvételeit, újságcikkek felolvasását a honlapon keresztül azonnal meg lehessen osztani a látássérült emberek közösségével.

A létrehozandó weblap alapötletét a LibriVox honlap¹² adta, amelyen önkéntesek által különböző nyelveken felolvasott könyvek, könyvfejezetek, novellák és versek ingyenes megosztására van lehetőség. Ennek az alapötletnek a továbbgondolásaként határoztak úgy a Lapról hangra honlap alapítói, hogy a magyarországi nyomtatott havi- és hetilapok cikkeinek hangos verziójú elérésének adnának teret, főleg azon meggondolásból, hogy egyrészt Magyarországon ez teljességgel hiánypótló lenne, másrészt az önként ajánlkozó felolvasókra kisebb terhet róna egy-egy cikk 8-12 perces felolvasása, mint például egy-egy hosszabb irodalmi műnek az előadása. Ráadásul a felolvasók többsége nem képzett szinkronszínész, ezért egy ismeretterjesztő vagy tudományos cikk felolvasása nem kíván különösebb dramaturgiai előképzettséget, aminek hiánya egy irodalmi alkotás felolvasásánál akár komoly hátrányt is jelenthetne. A másik gyakorlatiasabb megfontolás szerint pedig a felolvasott művek kisebb terjedelme miatt a korlátozott tárhely problémája sem terheli a honlapot fenntartókat.

A Lapról hangra korábban az MVGYOSZ¹³ hasonló jellegű, népszerű szolgáltatása volt, ennek szellemiségét viszi tovább az MVGYOSZ engedélyével az új oldal. Mivel az MVGYOSZ gondozza továbbra is a felolvasott irodalmi műveket, így a két szerveződés profilja nem ütközik egymással.

Hasonlóan működik a Kerek Világ Alapítvány¹⁴ által működtetett, Körmendy József vezetésével koordinált és népszerűsített Hangos újság¹⁵. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével népszerű és színvonalas lapok egyes számai érhetőek el úgy, hogy a weblapon a hanganyag azonnal megnyitható bárki számára.

A Hangos újság esetében a hanganyagokat maguk az oldal szerkesztői tudják csak elhelyezni az oldalon. Csak az előre meghatározott folyóiratokból lehetséges a felolvasás. Ezen az oldalon a csekély számú felolvasók munkáinak közvetlen elérésére van lehetőség.¹⁶

A Lapról hangra projekt fokozottan figyel a jogszabályi kötöttségekre¹⁷, valamint az oldal célja az előző kezdeményezéstől némileg eltér, hiszen a gyors és egyszerű regisztrációt követően bármely felolvasó bármely folyóiratból való felolvasását saját maga könnyedén elhelyezheti az oldalon. Ezeket a felolvasásokat a jogszabályoknak megfelelő autentikáció¹⁸ után valóban csak az azonosított látáskorlátozottak tudják meghallgatni. Ezzel a módszerrel a honlap szerkesztői teljességgel jogszerűen járnak el, és a szabad regisztráció bevezetésével mára már a civil felolvasók széles körének bekapcsolódását, illetve a felolvasott újságcikkek választékának számszerű bővülését érhették el.

A portál funkcióit és felhasználói felületét a szerkesztők folyamatosan javítják. Az oldalon lehetőségük van a látáskorlátozott felhasználóknak olvasói igények közlésére is.¹⁹ Ezen kívül a honlapon lehetőség van a felhasználói visszajelzésekre akár az oldal működésével, akár tartalmával kapcsolatban. A felolvasók számára is elhelyezhetők visszajelzések a munkájukról, így a honlapon a felhasználók között párbeszéd is kialakulhat.

A honlap bemutatása

A sikeres regisztrációt és a belépést követően a látó felhasználót²⁰ a képernyő bal oldalán függőleges elrendezésben egy öt soros főmenü fogadja (Bemutatkozás, Használati útmutató, Felolvasás feltöltése, Katalógus böngészése, Részletes kereső). A menük alatt a szerkesztők egy egyszerű gyorskereső form-ot is elhelyeztek.

A képernyő közepén a cikkfeltöltést ajánlja fel alapból a honlap. A meghangosított cikk feltöltéséhez a Windows operációs rendszerben megszokott „Tallózás” nevű nyomógomb használható, melynek segítségével a feltöltő a saját gépén megkeresheti a feltölteni kívánt mp3 kiterjesztésű fájlt.²¹ Itt kell megadni a felolvasott cikk címét, a szerző nevét, a mű megjelenési helyét (lap neve, évfolyam, lapszám). Itt lehet a cikkről pár soros ismertetőt írni, valamint egyéb megjegyzés is közölhető.

A bal oldali „Bemutatkozás” menüre kattintva a képernyő középső részére egy szöveges oldal töltődik be, amelyen jól olvasható betűnagysággal a honlap közli az alapvető információkat. Itt írják meg az oldal létrejöttének célját, felsorolják a készítőket funkcionalitás szerint, itt közlik a honlap működésére vonatkozó hatályos szerzői jogi szöveget, továbbá a regisztrációval kapcsolatos tudnivalókat, mely szerint elegendő egy „becenév” (nickname) és egy működő e-mail cím, amelyet a honlap készítői harmadik fél számára nem adnak ki. Itt tudható meg, hogy az oldal szigorú moderálás alatt áll, és a szerkesztők fenntartják a jogot arra, hogy etikátlan vagy bármilyen sértő témájú felolvasást indoklás nélkül töröljenek. A felvételkészítés segítésére ezen az oldalon helyeztek el egy a „Használati útmutató”-ra mutató további linket. Ezen a lapon szerepelnek az elérhetőségek is.

A bal oldali második menüpontra klikkelve a „használati útmutató” aloldala töltődik be a képernyő középső szakaszába. Itt főleg technikai útmutatásban részesülhet a feltölteni kívánó felhasználó. A „Milyen újságcikket olvassak fel?” szekcióból megtudható, hogy a szerkesztők főleg papíralapú újság felolvasását várják, hiszen az eleve weben lévő cikkekkel a mai modern felolvasó szoftverek valószínűleg elboldogulnak. Itt találhatunk egy tematikai felsorolást (ajánlást) is (gazdasági, politikai, tudományos, női, ifjúsági, humoros témájú stb.), de nincs különösebb megkötés a felolvasásokat illetően. Itt hívják fel a figyelmet arra is, hogy érdemes olyan témát választani, amely kedvelt a „hallgatók” körében. Ezen az oldalon közlik a szerkesztők, hogy irodalmi művek felolvasását nem fogadják el, hiszen ez az MVGYOSZ kompetenciájába tartozik. Ezen az oldalon kaphatunk technikai ismertetőt arról, hogy hogyan tudunk elkészíteni könnyedén mp3-as felolvasást számítógép és mikrofon segítségével. Az oldal készítői egy ingyenes Wavepad nevű szoftvert ajánlanak ehhez, és az oldalon a szabadon letölthető program linkjét is közlik. A felolvasott mű feltöltésének módját is részletezik ezen a lapon, majd a cikk moderálás utáni megjelenésének módját is közlik. Itt tudható meg az is, hogy a regisztráláskor megadott e-mail címre érkeznek meg az esetleges hozzászólások, amelyekre az oldalra belépve lehet reagálni. A szerkesztők ezen a lapon írják meg azt is, hogy a publikált hangos-cikk a portál tárhely-kihasználási lehetőségeitől függően kb. egy évig lesz elérhető az oldalon. Ezen a lapon közlik a honlap tulajdonosok a mobiltelefonnal készített hangfelvétel mobilos feltöltésének lehetőségét is.

A bal oldali menünél a „Felolvasás feltöltése” menüpontra klikkelve ismételten a belépéskor már megismert cikkfeltöltési form jelenik meg.

A bal oldali menünél a „Katalógus böngészése” menüpontra való klikkelés után böngészhetünk témakör szerint²², valamint kiadvány szerint²³. Az oldalon a „szerző szerinti” böngészés felirata is megjelenik ugyan, de egyetlen szerző neve sem szerepel a felsorolásban.

Itt nyílik lehetőség arra is, hogy a témakört kedvencként megjelöljük, valamint konkrét folyóirat esetén a feltöltött évfolyamok évszámaira klikkelhetünk, ami tovább szűkíthető a megjelenített hónapokra (számokra), melyekre klikkelve a hónaphoz feltöltött cikk címe jelenik meg kiemelt formában.

Ezen a lapon a kiválasztott témakör vagy kiadvány nevére klikkelve megjelenik egy hozzászólási lehetőséget biztosító form, valamint a kiválasztott témakört értékelhetjük is a megjelenített öt csillag valamelyikére klikkelve.

A cikk címére klikkelve a látóként regisztrált felhasználó a szerzői jogi törvényben foglaltak miatt nem tud tovább lépni. Ekkor a kiadvány és a témakör vonalán haladhat tovább.

A témakör és kiadvány listából kiválasztva valamelyik ágazatot vagy újságot, akkor a betöltődő oldal alján a projekt facebook, twitter és iwiw kapcsolódásának ikonjai is kikerülnek az oldalra. A facebookon kívül ezek a további lehetőségek kissé eldugottak. Jó lenne, ha az oldal szerkesztői ezt a funkciót pl. a baloldali menüsor alatt helyeznék el, mert akkor a felhasználó ezt folyamatosan érzékelhetné, miközben az oldalon tartózkodik.

A bal oldali menüben a „Részletes kereső”-re klikkelve egy egyszerű keresőform jelenik meg. Sajnálatos módon a „Szerző”-re való keresés nem hozott eredményt. A legördülő menü ugyan megnyílt, de lehetőségként csak az ábrán is látható „Bármelyik” opció kiválasztható. A keresőmezőbe találomra beírt név (Kovács) után a keresést elindítva a honlap nem reagált sem hibaüzenettel sem más megjelenített üzenettel. A keresést megismételtem egy újabb névvel (Tóth), amire már kaptam találatot. Ebből arra következtethetek, hogy valószínűleg az első kereséskor használt tulajdonnevű szerzőnek nincs cikke a rendszerben. Úgy ítélem meg, hogy kényelmesebb lenne a felhasználónak, ha erről maga az oldal tájékoztatná egy „Nincs találat” felirattal.

Amennyiben a keresés eredményes volt, akkor a találati listában klikkelhetünk azonnal a cikk címére is vagy akár a kiadvány egyéb bibliográfiai adataira.

A „Kiadvány”-ra való és a „Témakör”-re való keresési opcióknál az előzőekben már ismertetett listákból választhatjuk ki a rendszerben szereplő kiadványok címét és/vagy témaköröket. Kombinált kereső kifejezések (pl. Kiadvány és Témakör választás) használata esetén – amennyiben nem volt találat – az oldal továbbra sem reagált a keresés lefuttatására. Amennyiben a felhasználó egyszerre szeretne Témakörben és Kiadványban is keresni, akkor a rendszer nem figyelmezteti, hogy pl. „Nők lapja” és a „Gazdasági lapok” témakör együttes kiválasztása nem hozhat eredményt. Ezért a felhasználónak tisztában kell lennie a keresett folyóiratok témaköri besorolásaival. A felkínált folyóirat lista jelenleg még kezelhető ilyen formában, azonban a periodikák számának későbbi megnövekedésével egyre nehezebbé válik egy adott folyóirat témakörének meghatározása az oldal használójának. Ennek tudatában célszerű vagy csak kiadványra keresni, vagy csak témakörre és a kettőt nem kombinálni. Ez esetben a kereső nem tölti be igazán azt a funkcióját, ami a hagyományos böngészéssel szembeni nagy előnyt jelentené.

Próbaképpen az alapértelmezett beállításon hagytam a keresőformot (Szerző / Kiadvány Témakör = Bármelyik) és beírtam keresőszóként a „Vak” szót. Hét találatot kaptam, melyből csak egyetlen találat volt releváns számomra (Tímea megtanult vakon élni, Piknik, 2009/április – Egészségügyi lapok), de találat jött a „lovak” és „szavak” előfordulásaira, melyből arra következtetek, hogy szótöredékre is keres a rendszer, azaz teljes szövegű keresés történik a háttérben. Célszerű lett volna a fájl feltöltési formnál a kötelező tárgyszavazási megkötést is beállítani a felhasználóknak, valamint ehhez kapcsolódóan a kereső formnál tárgyszavas keresési lehetőséget is biztosítani.

A bal oldali menüsáv alatt elhelyezkedő gyorskereső esetében tesztelési célból szintén beírtam a „Kovács” kifejezést, majd a keresés lefuttatásának eredményeként – az oldal újra töltődése után – megjelent a honlap középső részén a „Nincs találat” felirat, ugyanakkor maga az oldal hibásan, vagy inkább a felhasználó számára zavaróan töltődött be, ugyanis a baloldali menüsáv egyszerűen „eltört”. Több keresést kipróbálva mindig ez történt, azzal a különbséggel, hogy a menüsor „levágása”, illetve a baloldali keret megtörése mindig más és más helyen történt meg. Ennek okára nem sikerült rájönnöm.

A gyorskereső ismételt eléréséhez minden esetben valamelyik baloldali menüre kellett klikkelnem, amelynek eredményeképpen az oldal újratöltődött, ekkor már hibátlanul. A keresésekkor a böngésző (Mozilla Firefox 11.0) vissza (Back) gombját használva minden esetben „A dokumentum lejárt” feliratú figyelmeztető hibaüzenetet kaptam, amit a honlap adatbázis listájának „Újratöltés” nyomógombjával lehetett helyreállítani.

A projektmenedzsert is faggattam

A jelen munka megírása végén sikerült Szatmári Péter projektmenedzsertől egy e-mailes tájékoztatást is kapnom a projektről. Az alábbiakban ennek az összefoglalóját közlöm.

Arról kérdeztem Pétert, hogy nemlátóként milyen felület fogadja a felhasználót. A projektmenedzser elmondása szerint „navigálni pont ugyanúgy lehet a látáskorlátozotti felületen, mint a másikon, bár a menüpontokban vannak kisebb eltérések – másfajta útmutatót olvashatnak az olvasók, mint az önkéntes felolvasók. Plusz az adott cikk oldalán mindig megjelenik egy lejátszó is. Más eltérés igazából nincs, tehát nincs kétféle felület. A szembetűnő különbség az, hogy a lejátszó a látó felolvasóknak nem jelenik meg.” A böngészés mellett a keresési lehetőség is megoldott a vak felhasználók számára.

Megtudtam azt is, hogy az online lejátszó a Webconsult Kft. saját fejlesztése, ami a felhasználók visszajelzései alapján kitűnő lett, mert akadálymentesen is könnyedén használható a látássérült felhasználóknak. Lehetőség van arra is, hogy a hangfájlokat a „Hangfájl letöltése” hivatkozással letöltsék mp3-ban a hallgatók.

A felolvasott újságcikkek száma jelenleg: 303. A feltöltött hanganyagok 4-5 megabájt méretűek. A havi gyarapodás átlagosan 90 újságcikk, ami napi 3 cikket jelent. 192 látássérült regisztrált felhasználót tartanak számon az oldalon, de jórészük még nem igazolta látássérültségét, így a tartalmak elérésében ők korlátozva vannak. Az igazolt és tényleges olvasók/hallgatók száma jelenleg 120 fő. Látóként/felolvasóként 260 fő regisztrált az oldalra.

A Webconsult Kft. által Calcunban fejlesztett honlap egyedi látogatottsága havonta kb. 1000 fő. A Webműhely által felajánlott 10 gigabájtos tárhelyből jelenleg 2 gigabájtot foglalnak el a hanganyagok.

A honlapon jelezték a szerkesztők, hogy a hanganyagok átlagosan egy évig maradnak az oldalon. Rákérdeztem arra is, hogy az egy év letelte után mi történik a régi feltöltésekkel. Azt a megnyugtató választ kaptam, hogy mivel az eredetileg 3 gigabájtos tárhely méretét a Webműhely „jótékonyan” megtöbbszörözte, ezért a projektgazdák nem tervezik a cikkek törlését az oldalról. Amennyiben idővel mégis sor kerülne ilyenre, akkor csak a honlapról kerülnének le a hanganyagok, természetesen azok fizikailag egyéb adathordozóra való átmentését biztosítanák.

A projektmenedzsert kérdeztem arról is, hogy további technikai fejlesztési terveken gondolkodnak-e, Péter elmondta, hogy elsősorban a felolvasók és olvasók számának növelésére szeretnének koncentrálni, így jelenleg csak az esetlegesen szükséges hibajavításokat végzik a honlapon.

A honlap népszerűsítésére a web2.0-ás lehetőségek kihasználása mellett a projekt rádióműsorokban, tévéműsorokban is szerepel, és iskolai személyes bemutatkozásokra is lehetőséget kap.